2012. november 5., hétfő

Az idegesítő ülészaj esete

Ígértem, hogy megírom, hogy is volt ez a zaj dolog az autómmal. Hát íme:
Lassan két éve már annak, hogy az autómat egy szervizelés után visszakapva halk percegésre lettem figyelmes. Nem volt nagyon észlelhető és bizony sok barátomnak mutogattam, akik nem is nagyon hallották, mit is mutatok és többen javasolták, hogy hangosítsam fel a zenét a kocsiban. Nameg, hogy ők bizony ilyesmivel nem foglalkoznának.
Én viszont igen. Túl jó a fülem, mint azt bizonyára tudjátok. Szóval engem halálra idegesített a zaj, ami akkor jött általában elő, ha az anyósülésen nem ült senki. Helyesebban azután, hogy az anyósülésen ülő valaki kiszállt a kocsiból.
Gondoltam tehát, hogy az ülőfelülettel van baj, illetve a zaj valahogyan kapcsolódik az üléshez.
De mit tud ilyenkor tenni az ember? Elviszed a kocsit a szervizbe, ahol kifizeted a borsos óradíjat, majd azt mondják, hogy kész. És mivel a dolog jellege olyan, lehet, hogy a zaj nem fog előjönni pár hónapig, aztán meg hogy mész vissza a szervizbe, hogy bizony megint itt van?
Szóval ez - amellett, hogy drága - nem járható út.
Marad a saját magad által végzett buherálás.
Amikor az ember alánéz az ülésnek, ilyesmit lát:
Ha nem vagy szakember, eleve nem tudod, mi-micsoda. Aztán az ember utánaolvasgat, nameg nyomkodja a gombokat és figyeli, mi történik.
Azt hozzá kell tennem, hogy az autó fullextrás, azaz van ülésállító motor három (előre-hátra, az eleje le-fel és a hátulja le-fel), emellett van ülésfűtés (bár ez manapság már nem túl extra), nameg nyomásérzékelés, hogy ül-e valaki az ülésen és ha igen, akkor bekapcsolta-e a biztonsági övet. Emellett a háttámla vezetékei is itt vannak, annak döntése és a deréktámasz is innen vezérelt. Röviden tehát, van spagettitészta az ülés alatt és aki nem autóvillamossági szerelő, annak igencsak ijesztő a látvány.
Mondjuk én bátor vagyok, így nekigyürkőztem és mivel a zaj olyan volt, mintha műanyagot pengetne az ember (vagy a körmödet pengetnéd), szépen elkezdtem a vezetékeket betekergetni szövetes szigszalaggal, hátha egyszercsak megszűnik a zaj.
Néha sikerem is volt, pár hétig nem hallottam, de aztán előjött megint. Na, ilyenkor néha már majdnem eldurrant az agyam.
Aki nem ismer, annak tudnia kell azt is, hogy maximalista vagyok, legalábbis az autó terén és nem viselem el, ha csak a legkisebb dolog is nincs rendben. Nálam nem zöröghet semmi, még a kesztyűtartóban is kis dobozokban vannak a cuccok, mert bántja a fülemet a legkisebb zaj is. Hogy érzékeltessem a mániám komolyságát: a rendszámtábla alatt kinyomtam sziloplaszttal a hézagot, mert rezgett és hallottam. A hátsó rendszámtáblát... Szóval a helyzet komoly, de megtanultam együttélni vele. Mivel megváltozni nem tudok.
Így aztán el tudjátok képzelni, mennyire idegesített, hogy a tökéletes állapotban tartott kocsiban egy ilyen zörgést hallok és nem tudom megszüntetni.
Mint mindig, most is megálmodtam a megoldást. Éjjel a tudatalatti dolgozik és nem egyszer ébredtem úgy reggel, hogy álmomban kisakkoztam a megoldást egy problémára. Most is így volt.
Arra ébredtem szombaton reggel, hogy a zajnak nem a vezetékekkel kell összefüggésben lennie, hanem magával az üléssel. És ekkor kezdtem el jobban megvizsgálni, hogy maga az ülés szerkezete hogyan is épül fel.
És felemelve az ülést a legmagasabb pozícióba és bedugva a telefonomat - merthogy belátni szabadszemmel nem lehet - sikerült meglátnom azt, hogy az ülés fém keretéhez az ülőfelület bőr kárpitját egy V alakú laposvas fogja. Az van rá felpattintva. Csanúsan olyan lemez ez, ami simán adhatja azt a zajt, ami engem az őrületbe kergetett.
És mit láttam? Hát a lemez ki volt akadva és a levegőben lebegett. Amikor valaki ráült az ülésre, akkor kicsit eltávolodott és így nem tudott odaverődni, viszont amikor nem ült rajta senki, akkor közel került és a zötyögősebb utakon odaverődött.
Visszaakasztottam:
És azóta nem zörög.
Tudjátok, milyen érzés ez?
Nem tudom leírni sem. Meg sem próbálom.
Akit hozzám hasonlóan idegesítenek az ilyen zajok és volt már valaha ilyen élménye, az úgyis tudja.
Mindenesetre kevésszer éltem át az életemben ilyen eufóriát, mint ekkor...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése