2018. április 6., péntek

Suzuki Swift vs Bambi

Nem nézi az őzike,
Az embert épp előzik-e.
Csak csodálkozol: né' mán!
Ott áll előtted némán.

Vidámkodásom oka, hogy a vártnál jobban megúsztam. És ha már így esett, megéri pár szót mesélni róla, hogyan jártam Bambival.
Az előzményekről annyit, hogy hosszas keresgélés után 2016-ban végre megtaláltam azt az autót, amit nekem készítettek. Egy blogbejegyzésben megírtam anno, semmi nem változott azóta. Ide kattintva elolvashatod, hogyan lettem suzukis. Imádom azóta is, soha nem lesz más kocsim! 
Abban a bejegyzésben írtam a Suzuki-CASCO-ról, aminek az a lényege, hogy havi 5000 forintból van egy 100.000,- forintos önrészű CASCO-d, de eseménynél a Suzuki visszaad 50.000,- forintot. Azaz, bármi történik a kocsival, maximum 50 ezresbe fog kerülni.  Azért volt ez nekem nagyon fontos, mert a korábbi autóimmal csak szívtam és zabálták a pénzemet. Az új autó ugyebár garanciás, így szervizre a kötelezőn kívül nem kell költeni. A Suzukinál a szervizek 15 ezrenként vannak, nagyjából egy húszasért szoktam megcsináltatni Ajkán. Nade bármikor beugorhat  (szó szerint) valami nem várt esemény, amiről és ami ellen  én magam nem tehetek. Például ellophatják a kocsit (mondjuk meg van jelölve UV festékkel és van benne nyomkövető így sanszos, hogy megtalálom), vagy elém ugorhat bármi az úton. Vagy akármi. Ezért kötöttem volna CASCO-t akkor is, ha nem kötelező. Azt persze nem gondoltam, hogy hamarosan a gyakorlatban is kipróbálhatom a dolgot.
Egy szép szombati estén, tanítás után (szinte minden szombaton dolgozom) hazafelé közlekedtem. Hullafáradtan. Aki végignyom egy hetet a munkahelyén, majd pihenésképpen szombaton reggel kilenctől délután ötig még eljár tanítani is, az talán átérzi, miről is írok most, amikor fáradtságot említek. Tegyük hozzá, hogy ezt csinálom 8 éve, van már rutinom benne. És imádom! De az tény, hogy az ember reflexei nem ugyanolyanok szombaton este, mint hétfőn reggel.
Persze szerencsés vagyok (helyesebben: vigyáznak rám fentről), mert az őzike pont jókor, jó szögben és jó sebességgel jött. És én is. Ha gyorsabban megyek, akkor nagyobbat koppanunk és nem úszom meg ennyivel. Ha lassabban megyek, beér elém és telibe kapom és nem úszom meg ennyivel. Ha megijedek és félrerántom a kormányt, akkor belehajtok az árokba és nem úszom meg talán élve sem. De én jó sebességgel jöttem, így az állat a bal első lámpa csücskét fejelte meg. Aztán elszaladt. Én nézegettem a kocsit és azt láttam, hogy a műanyag sárvédő ugrott szét. Visszapattintottam és hazamentem. Otthon aztán azt láttam, hogy a bal lámpatest belső foncsorából kitört egy kis darab, de a külső rész érintetlen. Így nem kell azonnal cserélni, mert a víz nem megy bele. A lámpatest egyik felső tartója is letört, de a lámpát tartotta még három másik. És a lökhárítót a bal doblemezzel összefogó csavar tört le még. Az autón avatatlan szem nem látott semmit, szerintem simán járhattam volna így vele az idők végezetéig. Az előző képen a javítás előtti állapot látható, helyesebben nem látható.
Persze bizergálta a csőrömet a dolog, hogy a kocsi törött. Megkérdeztem szakikat, mit javasolnak. Szinte mindenki azt javasolta, hogy ha ilyen jó CASCO-m van, akkor ne szórakozzak vele, csináltassam meg márkaszervizben. A végén ez is lett a döntés és a kocsi ma lett kész. Jobb, mint új korában.
Azért írtam főleg ezt a bejegyzést, mert a Suzuki CASCO működik. Tényleg egy ötvenest fizettem a javításért. Aminek örülök. És amiről jobb, ha tud más is. Mert ez nagyon jó dolog. Nem akarom reklámozni, mert eladja magát.
A számlának ezt a részét beszúrom ide (az adatokat adatvédelmi okokból kisatíroztam). Vannak rajta érdekes tételek, de tényleg ennyi az annyi. Ha nekem kellett volna megcsináltatni, akkor 529.429,- forint lett volna ez az őzkaland.

És miért ide, a techshit blogomba írom le mindezt?
Nos, mivel a CASCO fizeti, letojom, mennyibe kerül. 
De:
A fényszórót elszámolták 59.000,- forintnak, ugyanez az interneten rendelve 23.000,- (eredeti, gyári).
Az első lökhárítót 101.000,-rel számolták, ez a neten 63.000,- (eredeti, gyári).
Van 15 darab patent (1 centiméteres műanyag bizbasz) 6.787,- forintért, azaz darabja 450 HUF? Miből vannak ezek, platinából?
Aztán fényeztek és lakatos munkát csináltak 15 órában összesen 270.000,- forintért. Ez azt jelenti, hogy uszkve 18.000,- forint volt egy munkaóra. Ezzel a részével nem nagyon tudok vitatkozni, mert ennyi mindenhol, de azért szomorú.
Nameg a festék 86.000,- forintért. 1 darab. Haljak meg, ha erre az elemre 3 decinél több kellett!
Szóval így megy ez.
Az persze igaz, hogy udvariasak voltak, szépen megcsinálták, minden flottul ment és nekem csak annyi dolgom volt, hogy időpontra bevigyem az autót, majd időpontra (3 nap múlva) elmenjek érte.
És ezért akármennyibe is került (a biztosítónak), megérte (nekem)!

2018. március 28., szerda

Samsung és AKG - avagy nem szégyen belátni, ha valamihez nem értünk...

Ahogy az lenni szokott, a Samsung telefonomhoz kapott fülest bontatlanul hagytam a dobozában. Aztán a minap nézegetek és mit látok: AKG fülest adtak hozzá. Gondoltam, na ezt azért kipróbálom... és állat!!!

Már mondhatom, hogy egy évtizede Samsungozok, az első Samsung telefonomat 2006-ban vettem. Voltak kisebb kihagyásaim, de nagyjából mindig az éppen elérhető legjobb Samsung okostelefonom volt. És mindegyiket szerettem, mert mindig előzték a többieket. Egy dolog zavart csak, hogy a gyárilag hozzájuk adott füles harmatgyenge, még közepesnek sem mondható hanggal szólalt meg. Hiába volt a telefon csúcs, a gyártó pedig hiába érkezett a szórakoztatóelektronika irányából, a füleseik egyszerűen mind vackok voltak. Sehol semmi mély, semmi magas, helyette bilihangzás. Ez azért idegesített, mert vájtfülem van, amely vájtfülben mindig ott is van a füles. A zene mindig szól.

Kicsit boldogabb lettem akkor, amikor rátaláltam a Sennheiserre. Illetve végre csináltak telefonhoz való fülest is, mert odahaza azért van 3 Sennheiser fülesem... Egy tízesért elég jó fülbedugós, telefonhoz való mikrofonos fülesük (headsetjük) is van már, na az szépen szól és kényelmes is. Szóval pár éve ki sem csomagolom a Samsung füleseket, hanem maradnak original a dobozban és idén februárban (18-án, Bernadett napján) a Feleségem fülesét is Sennheiserre cseréltem.
Aztán most meg nézegetem a telefonom dobozát és azt látom, hogy valami rövid, hárombetűs márkajelzés van a fülesen.
Az AKG egy osztrák cég, az ötvenes évek eleje óta gyárt fejhallgatókat. Felső kategória, így rápróbálkoztam. És be kell ismerjem, hogy nem csak jobban szól, mint eddig bármelyik Samsung füles, de jobban szól a Sennheiser fülesemnél is.
Gyönyörű mélyek, cicergő magasok és a hallójárat görbületét követő kialakítás, ami miatt még kényelmes is.
Miért is írom ezt le?
Hát csak azért, mert szerintem nem szégyen belátni, ha valami nem megy. A Samsung belátta és nem erőlteti a csúcskategóriás telefonjaihoz a saját szutyok fülesét, hanem végre méltó minőséget ad az amúgy csúcs telefonokhoz.
Az persze elgondolkodtató, hogy miért kellett erre éveket várni és miért is nem tud a Samsung jó fülest gyártani?
Az eredmény szempontjából mindegy.
A zene pedig mostantól még jobban szól.
Értékelni kell az ilyen apró örömöket. 

2018. február 27., kedd

A kikerülhetetlen szopás, avagy TMX a szervizek csúcsa

Ott tartunk Magyarországon, hogy ez ember akként kell vásároljon kütyüt, hogy melyik cég nyújtja a garanciális szolgáltatást. Furcsa felütés ez így, le is írom, miként jutottam erre a következtetésre.

Szigorúan szubjektív, saját történet következik. Nem szentírás és elfogadom, ha valakinek más tapasztalata volt. Sőt, örülnék neki.
Az én sztorim ott kezdődik, hogy a hőn szeretett laptopom, egy Sony Vaio sajnos a hosszú és kíméletlen kínzások hatására kinyiffant. Kapott a szentem eleget, több kilométert tett meg mint egy veterán stewardess. Becsülettel szolgált, de ennyi volt. 8 év az 8 év.
Áthidaló megoldásként kaptam egy Acer-t a cégemtől, amelyik nagyon jól jött akkor, de a Vaio után még úgy is visszalépést jelentett, hogy pont 8 évvel volt újabb konstrukció.
A Sony sajnos feladta a Vaio-t, mint márkát, így a már meglévő, használt Vaio-kat sem mertem nagyon nézegetni, mert a terméktámogatás is gyakorlatilag megszűnt ezzel. Mondjuk ezt már az én kis erőgépemnél is észleltem, például Dell driverrel ment csak a touchpad, meg ilyenek.
Summa summarum, kellett egy laptopot néznem magamnak. A sors milyen: amit nézegettem, pont szembe jött velem egy leárazáson, ahol majdnem egy százassal volt olcsóbb, mint bárhol máshol aznap a netes keresőkben. Nem sokat gondolkoztam és rácsaptam.
Íhét, brutál videókártya, 32 GB-ig bővíthető RAM, nagy SSD és mellé 1 TB vinyó, fullhádé kijelző. Karbon ház, Dolby hangzás. Röviden: az álmaim netovábbja.


Látszólag beleugrottam a vásárlásba de valójában ez nálunk, kütyübolondoknál úgy zajlik, hogy megvan fejben a lista, priorizálva. Aztán várjuk, hogy az anyagiak is összeálljanak hozzá. A folyamat felgyorsul, amikor feketepénteken lenyomják az árakat. Ez történt most is. Persze feketepénteken nem ment annyira le az ára, hogy beleugorjak, de nem is ment el minden cucc a polcokról.  Így maradt ott és várt rám ez a laptop, még jobban leárazva december 13-ig.
A döntés tehát nem akkor született, csak felgyorsult.
A nagy gyorsítás közben sajnos elfelejtettem indexelni. Azaz, nem néztem meg, hogy melyik is az a cég, akihez vinni kell a laptopot, ha garanciális baj van vele.

Azt is tegyük hozzá, hogy szerintem nem gondolnád Te sem, hogy egy ilyen high-end, azaz messze felső kategóriás cuccal bármi baj lehet, de nálam ez szinte alap. Ami elromolhat, az nálam el is romlik. Akkor vagyok szerencsés, ha nem a garancia lejárta után egy nappal. Így nekem nagyon fontos, kihez kell majd menjek, de mégis valahogy a nagy örömben kihagytam a számításból azt, hogy ezzel a vásárlással megint közöm lesz a TMX-hez.
Ez pedig kerülendő.

Van előéletünk. A Samsung Galaxy Note-omat először nem fogadták garanciában, mert nem Magyarországon vettem, aztán a Samsung Magyarország állásfoglalása alapján mégis befogadták, de bosszúból 3 hónapig javították, majd adták vissza recsegősen ropogósan egy hétre, miután megint kinyiffant és újabb 3 hetet töltött náluk.
Akkor még volt náluk ügyfélszolgálat, így kimentem hozzájuk. Ahol a kurta farkú malac túr, az üveghegyen is túl, egy bugyiforgalmazó céggel egy épületben meg is lett az a cég, amelyik a Samsungot is képviseli mint garanciális szerviz. Meg még sajnos vagy harminc másikat is.
Szóvá is tettem anno, hogy azért ide kimenni... persze ezzel csak annyit értem el, hogy megszüntették a személyes átadást és csak a Magyar Posta Logisztika által lehet beküldeni készüléket.
Hogy megkönnyítsék a dolgunkat, ugyebár.
Ebből már sejthetitek, hogy ez hogyan is zajlik.
A laptop elromlott 12-én. Írtam nekik. Megírták, hogy futár fog érte jönni. Mivel Budapesten dolgozom, ide kértem a futárt. Másnap közölték - mert az első levélbe nem fért bele, gondolom -, hogy a laptopot az eredeti dobozába csomagolva adjam fel, ellenkező esetben nem vállalnak felelősséget az esetleges károkért. Úgyhogy aznap nem tudtam feladni, mert a doboz ugyebár odahaza van (én szerencsére minden dobozt megtartok, pont az ilyen esetek miatt).
Másnap a dobozban behoztam és vártam, hogy elvigyék. Harmadnapra meg is jött a Posta, és el kell mondjam, hogy egy nagyon udvarias srác vette át a csomagot. Az már más tészta, hogy hirtelen a garanciához mégis csak kellett a számla is és nem volt elég a garanciajegy (ahogyan az a levélben előzőleg állt), de ezzel már nem lehet megfogni, hoztam azt is.


Könnyes búcsút vettem a laptoptól és számítottam rá, hogy megint majd hónapokig nem látjuk egymást.
Nagyjából egy hét múlva azért ráérdeklődtem és kaptam egy választ a linkkel, amelyen megnézhetem, hogy áll a laptop. Ha beszélek angolul, ugyanis a link egy angol oldalra vezetett. Ezzel sem tudtak kifogni rajtam, beírtam a sorozatszámot és a munkalap számát és meg is kaptam az információt, miszerint javítás alatt. (Kösz, magamtól soha nem jöttem volna rá...)
A várható javítási idő 5-30 nap, ami eleve vicces. Nem volt kedvem röhögni.


Aztán minden várakozásom ellenére végül is 23-án, azaz tíz nap múlva kaptam egy üzenetet pénteken este 20.40-kor, hogy csomagot adtak fel a számomra. Persze semmi nem utalt rá, hogy milyen csomag ez, de szerencsére nem vártam sehonnan csomagot, így leesett, hogy mi lehet ez. A weboldalon meg tudtam nézni és az azt mondta, hogy feladták a laptopot.
Öröm és boldogság.
Már amennyire öröm az ha tudod, hogy a Postánál lesz a laptopod péntek-szombat-vasárnap. Mert ugyebár a posta nem szállít ki hétvégén.
Hétfőn aztán kaptam egy SMS-t, hogy mindjárt jön a futár és meg is érkezett 11 körül.
Gyors csekkolás, hogy benne van-e a csomagban a laptop. Másra nem volt idő, mert a Postás nem vár (ellentétben MINDEN más csomagküldő szolgáltatással).
A laptop és a tartozékok benne voltak az agyonragasztott dobozban, így átvettem.
Az irodába érve és kicsomagolva bebizonyosodott, amitől féltem: a laptop mínusz 10 fokos, mert egy hétvégét állt a fűtetlen hangárban és a postás kihozta a fűtetlen biciklijén a mínusz 10 fokban.
Azért adtam neki borravalót, mert ő nem tehet róla. Sőt, sajnáltam is ebben a kutya hidegben.
De ha ezek miatt kinyiffant volna az akkumulátor, akkor mit csinálok? Hogyan bizonyítom, hogy emiatt nyiffant ki? A mondat sajnos nem egyértelműen múltidő, mert simán kaphatott olyan sokkot az akksi, ami majd pár hónap múlva jön elő és akkor meg már cseszhetem.
Megvártam, amíg a laptop hozzámelegszik az irodához, majd kipróbáltam. Működött, bár az akksi csutkára lemerülve. Én csutkára feltöltve adtam át.
A billentyűzet is működik, van "e, g, h," betű is..
A touchpad viszont nem működik.
Ezek az érintőpárnák már olyanok ugyanis, hogy egy érintésre egérként működnek, de két ujjal lehet görgetni, három ujjal lehet váltani az alkalmazások között és csippentve lehet nagyítani-kicsinyíteni, sőt a képeket a két ujj fordításával lehet forgatni is.
Na, ezek a funkciók nem működtek.
Azonnal írtam is egy levelet, hogy kérem a készülék soron kívüli javítását, amelyik levélre még csak nem is válaszoltak. Pedig leírtam, hogy nekem munkaeszköz és ezrekkel károsít meg naponta a hiánya és azt is, hogy elviszem bárhová.
A mai napig semmi válasz, de ígérem, hogy ha egyszer méltóztatnak válaszolni, módosítom ezt a bejegyzést..
Közben volt idő, így olvasgattam és gyanús lett, hogy csak bizonyos funkciók nem működnek az érintőpárnán, így valószínűleg nem hardveresen hibás. Ráadásul amikor visszakaptam a laptopot, újra fólia volt az érintőpárnán. Azaz, kicserélték azt is.
A Lenovo oldaláról letöltött szoftver nem javította meg, de az érintőpárnát gyártó Synaptics oldaláról letöltött szerencsére beindította. Némi fabrikálás után, amire szerintem a legtöbb ember nem képes.
Ha nem értek egy kicsit jobban a dologhoz mint az átlag, akkor a mai napig várnám, hogy méltóztassanak elvinni és megcsinálni.


Itt teszem hozzá, hogy a Samsungos eset után egy ideig áttértem Sony telefonokra, na a Sony is egy buherakáeftével javíttatja a telefonokat, az sem volt jobb.
Úgy néz ki, hogy ez idehaza így megy. Ez van.
De miért is írtam ezt a  bejegyzést?
Egyrészt hogy amikor rákeresel arra, hogy TMX, vagy Lenovo szerviz, legyen esélyed megtalálni ezt az infót és megtudni, hogy nem vagy egyedül. Más is szop...
Másrészt (és ez a fő indok), hogy leírjam, hogyan is kellene működnie ennek. Tehát:


Elromlik a laptop, bejelentem és kapok egy helyet, ahová bevihetem. Még aznap, leginkább azonnal. Nem Bivalybasznádon, hanem a közelben. Aztán amikor beviszem a "leptapot", akkor megnézik és elmondják, hogy 5-30 nap a várakozási idő, mert billentyűzetet kell cserélni. Ekkor eldönthetem, hogy ott szeretném-e hagyni, vagy az alkatrész megérkezéséig használom esetleg külső billentyűzettel. Aztán amikor megérkezik a billentyűzet (és sorra is kerülök), beviszem egy megadott időpontban és fél óra alatt kicserélik. Amikor kész, akkor a jelenlétemben kipróbálják és működőképesen adják vissza.
Valahogy így.
Ugyanis egy ilyen laptop hiánya padlóra tudja tenni a magamfajtát, aki dolgozik vele és azért adott ki érte egy szemmel jól látható összeget, mert amit megkeres vele, az visszahozza. Ha működik és nem csücsül feleslegesen heteket egy fűtetlen raktárban, alkatrészre várva, amíg mi meg más laptopokon csövezünk.
Álom, álom, édes álom.
De mi a realitás: hát annyi, amit az elején is írtam. Ha jót akarsz magadnak, nem vásárolsz semmi olyasmit, amit ez a magas színvonalú szolgáltatást nyújtó cég javít. Sajnos ez nem egyszerű dolog, mert náluk vannak az alábbi márkák: ALCATEL, ASUS, BOWAY, CAT,  COOLPAD, EMPORIA, EVOLVEO, GSMART, HTC, HTM, HUAWEI, LENOVO, MOTO, LG, POLAROID, NOKIA, POSH, SAMSUNG, TELME, TUNITONE, ZTE.
Ha ilyen készüléked van és elromlik, készülj fel a legrosszabbakra!
Természetesen ahogy anno a Samsungnak, most a Lenovonak írtam egy levelet.
Valószínűleg ők sem válaszolnak. 

2018. február 12., hétfő

Coca Cola - sírjak vagy nevessek?


Esztergom, barkácsáruház, italautomata, bubimentes ásványvíz, érintéses fizetés, levonja, a víz meg nem esik le. Mit lehet tenni? Van telefonszám, felhívom. 
Udvarias női hang, negyedszeri próbálkozásra sikerül is beszélnünk, mert háromszor nem hallanak és leteszik. Eddig negyed óra telt el. Elmondom a nyűgömet. A hölgy szerint ha a termék nem esik ki, az automata sztornózza a vásárlást. De majd nézzem meg a számlámon, hogy levonta-e. Mondom neki, hogy levonta, mert csipogott a telefon. Akkor adjam meg a számlaszámomat, ők is megnézik, hogy beérkezett-e a fizetés, ha igen, akkor majd visszajuttatják a pénzt. 200 forintról van szó, de már fél órája beszélgetünk. Nem túlzás a fél óra, mert még bekéri a címemet is. De minek? Megadom. Elköszönünk.
Én persze a vizet nem kaptam meg, szomjas vagyok. A közelben van lidli, átmegyek. Legközelebb majd eleve oda megyek...


Eltelik 3 hét, odahaza a postaládában értesítés, hogy utalványom érkezett.

Mivel Budapesten dolgozunk, csak akkor érem el a postát, ha éppen szabadnapos vagyok, mert reggel még, délután már nincs nyitva, hétvégén sincs nyitva.

Szerencsére szabadnapos vagyok, bemegyek. És átveszem a 200 forintot.
Kicsit viccelődünk a postás kisasszonnyal, hogy mire fogom költeni ezt a rengeteg pénzt.

Vegyes érzésekkel távozom.
Miért?

Mert örülök neki, hogy becsületes volt a Coca Cola és tényleg megküldte a pénzemet.
De rohadtul bosszant, hogy így.

Talán arra számítanak, hogy legközelebb nem fogok szólni? Ez a cél?
Hát megígérem, hogy akkor is vissza fogom kérni a pénzemet, ha ötször annyiba kerül a végén. Mert ez elvi kérdés.
Persze felmerült bennem, hogy nem lehetne ezt másképp?
Például a megadott számlaszámra visszautalni?
Esetleg azonnal?

2018. február 5., hétfő

MÁV a csúcson, avagy hogyan tegyünk meg mindent a hűséges ügyfél elvesztéséért...

Minden változtatás nélkül ideszúrnám a mai levelemet, amelyet a mávnak írtam. (Igen, máv, csupa kisbetűvel!). A neveket szedtem ki, mert vigyázok a személyiségi jogokra. Tehát a levél:

Hölgyek és Urak!
(P**p F****n és P****i V*****a, Kimenő Számla Könyvelés)

A Mai napon kaptam egy levelet Önöktől, miszerint számlák kiegyenlítése esedékességet követően történt, ezért a megadott bankszámlára átutalni szíveskedjek 5.547,- forintot, mint késedelmi kamatot.

A megkapott levélen ügyszám nincs így arra hivatkozni sem tudok. Ezért a levelet bescanneltem,  mellékelem "New Doc 2018-02-05.pdf néven.

A levéllel kapcsolatban az alábbi észrevételeim vannak:

1. A MÁV-Start Klub kártyám árát 2017.03.07-én utaltam át. Az erről szóló bizonylatot az OTP Direkt szolgáltatásából kikértem, egy képernyőmentést ezen levelemhez szintén csatolok, MAVStartKlubUtalas.jpg néven.
Láthatják belőle, hogy az utalás megtörtént és az utalás egyéb adatait is megnézhetik benne. Visszaellenőrizhető, bizonyítható.

Amit a levelükben állítanak (legalábbis, ha a hozzá csatolt sajtpapírból jól következtetek), miszerint az utalás 2017.03.31-ig lett volna esedékes és én csak 2017.06.30-án utaltam NEM IGAZ, VALÓTLAN, TÉVEDÉS, vagy HAZUGSÁG! Válasszák ki maguknak a megfelelőt!
2. Kifejezetten nehezményezem, hogy ideküldenek nekem egy levelet MINDEN AJÁNLÁS NÉLKÜL, ezért KÖVETHETETLENÜL, rábízva a magukhoz hasonló hatékonysággal, azaz trehányul működő Magyar Posta Zrt-re, miközben ezen levélben pénzügyi terhelések szerepelnek. Kérdezem, hogy NINCS PÉNZÜK AJÁNLOTT LEVÉLRE?!?!????
3. Kifejezetten nehezményezem, hogy ideküldenek egy levelet, amelyben SEMMI KONKRÉTUM NEM SZEREPEL a nevemen, a címemen és a vevőazonosítómon kívül, majd ezen levélhez hozzácsatolnak egy fecnit (ezt is bescanneltem, lásd a pdf második oldalát), amelyen egy odavetett táblázat egy sorából kell nekem kitotóznom, hogy mit is akarnak valójában!!!! Kérdezem, hogy ha lenne a családomban mondjuk mindenkinek egy-egy ilyen kártyája, akkor HONNAN TUDNÁM MEG AZT, hogy melyikről van éppen szó?
4. Ha nem tudnák, akkor tájékoztatom Önöket, hogy a MÁV-Start Klub Bónusz kártyát mindaddig NEM KÉSZÍTIK EL (meg sem kezdik az elkészítését) és NEM ADJÁK ÁT, ameddig az utalás meg nem érkezett a számlájukra. Még akkor sem, ha az ügyfél (ez lennék én) több éve megbízható ügyfelük. Személyesen az ügyintézőjük (**** *****) szokta nyomon követni, hogy az utalás megérkezett-e és csak azután kezd neki bármilyen folyamatnak. Ezért amit levelükben leírnak, egyszerűen NEM IS TÖRTÉNHET MEG. Ezt tudniuk illene, de ha nem, akkor illene megkérdezniük valakit, aki tudja. Nem szégyen ám, ha nem értenek ahhoz, amit csinálnak.
5. Kifejezetten nehezményezem, hogy egy olyan ügyben leveleznek velem, ami EGY ÉVE TÖRTÉNT!!! Talán arra számítanak, hátha nem emlékszem? Hát melléfogtak...
6. Kérdezem, hogy bölcs cselekedet-e az Önök részéről, hogy most, amikor éppen lejár a Start-Klub Bónusz kártyám (2018. március 17-én) és éppen meg kellene vásárolnom az ideit... szóval pont most idegesítenek egy ilyen adminisztrációs hibával? Mindenképpen szeretnének elveszíteni, mint ügyfelet? Nem kell a pénzem? Oldjam meg máshogy a közlekedésemet? Tájékoztatom Önöket, hogy erősen gondolkodom rajta, mert ott tartunk, hogy autózni olcsóbb, mint önökkel utazni. Szóval jó úton haladnak, hogy elbúcsúzzunk egymástól, örökre...
7. Levelük kapcsán az utánjárással és ezen levél megírásával eltöltöttem 2 azaz kettő órát. Mint kiemelt mérnöknek, a Mérnöki Kamara ajánlása alapján egy mérnöknapom 188.000,- HUF azaz száznyolcvannyolc-ezer forint. Ennél én kicsit drágábban dolgozom, de Önöknek adok kedvezményt. Kérdezem, hogy a trehányságuk miatt elvesztegetett 2 mérnöki óráért járó díjazásom 47.000,- HUF + ÁFA díját kinek számlázhatom ki? Kinek állítsam ki a számlát?

Amit elvárok:

1. Kérjenek elnézést!
2. Derítsék ki és nevezzék meg, kinek a trehánysága miatt keletkezett nekem kellemetlenségem! Tudni akarom, ki az egyszemélyi felelős, mi a beosztása, mert panaszt kívánok ellene tenni!
3. Gondolkozzanak el azon, hogy miként nyerhetnék vissza a bizalmamat! Gondolok itt arra, hogy a nekem okozott kárhoz hasonló értékben milyen szolgáltatást biztosítsanak a számomra. Szívesen vennék mondjuk a Start Klub Bónusz kártyám áráért egy Start Klub VIP kártyát...
4. Minderre két hetet kapnak, azaz határidőként 2018. február 19-ét jelölöm meg. Ez ugyanis az utolsó határideje annak, hogy az új kártya igénylését elindítsam és azt megkapjam, mielőtt a mostani lejár. Amennyiben ezt a kellemetlenséget nem rendezik számomra megnyugtató módon, elválnak útjaink! Értem ez alatt, hogy az új kártyát nem rendelem meg és ezzel egy időben minden jogi eszközt meg fogok ragadni, hogy igazamnak érvényt szerezzek. Természetesen a sajtót sem fogom kihagyni, hogy reklámozzam is a minőségi szolgáltatásukat.

aláírás

(A fejleményekről természetesen még írok majd...)

2017. március 23., csütörtök

Az élet értelme?

Aki rajong a sci-fiért, attól nyugodtan megkérdezheted, mi az élet értelme, mert rá fogja vágni, hogy 42. Sőt, akik nem rajonganak érte, azok közül is ennyit tudnak sokan. Douglas Adams Galaxis útikalauz stopposoknak című művéből származik az idézet, amely csak elsőre tűnik nagy hülyeségnek.
Azt olvastam ugyanis, hogy Douglas Adams értett némiképp a programozáshoz. Aki valaha kicsit is elmerült ebben a témában, az biztosan hallott az ASCII kódtábláról. Az ASCII kódtáblában a 42-es kód nem más, mint ez: *
Mi magyarok csak úgy hívjuk, "csillag", angolban a neve asterisk, oda pedig a latinból illetve ógörögből jön, a jelentése ott "kicsi csillag". Csillagocska.
Ha más nem, onnan ismerheti bárki, hogy ha rá szeretnénk keresni valamire például egy filekezelőben, akkor úgy szoktuk ezt csinálni, hogy " valami*.* ". A csillag, azaz az asterisk arra szolgál ugyanis a legtöbb kompjúternyelvben, hogy kifejezze az "amit csak akarsz", vagy "ahogy tetszik" lehetőséget.
Visszatérve a válaszhoz, amit az életet, a világmindenséget és mindent érintő kérdésre a szuperszámítógép adott: 42.
Azaz asterisk, azaz *.
Mi tehát az élet értelme?
42, azaz *, azaz "amit csak akarsz".
Ha tehát az élet értelmét keresed, ne keresd tovább, mert Douglas Adams megadta már 1979-ben.
Az élet értelme:  "az, amit csak akarsz".
Te magad határozhatod meg magadnak.
Így van ez a nagy kompjúter - amelyben mindannyian élünk - leprogramozva.
Úgyhogy "Ne ess pánikba!"

2017. március 21., kedd

5475 HUF SMS-re - OTP Bank, így szeretünk

Részben érintettem egy másik írásomban, hogy miért mondtam le az SMS-értesítést az OTP Bank Zrt-nél. Következzen  most a történet teljes terjedelmében, hátha megértő szemekre talál.
Már most leszögezném, hogy nem akarom sem reklámozni, sem eláztatni az OTP-t. Törekszem a tényszerűségre és megpróbálok objektív maradni. Érdekem nem fűz sem egyik, sem másik hozzáálláshoz sem. Tehát ez nem reklám, nem vírusmarketing. Abban reménykedem, hogy eljut valami OTP-s döntéshozóhoz és elgondolkodik azokon, amiket leírok. Csak ennyi a célom. 
Szóval, 1995. környékén lettem OTP-s, kényszerből. A munkahelyemen köteleztek számla nyitásra, mert onnantól csak így lehetett megkapni a fizetést. Mondták legalábbis akkor, mert mint később kiderült, simán elutasíthattam volna ezt a kötelezést és hozhatta volna a postás is a fizetésemet. Sőt, hozhatná a mai napig is. Persze akit loptak már meg életében, az nem szívesen mászkál sok pénzzel a zsebében és nem is szívesen tart odahaza pénzt. Az egész fizetését semmiképpen. Minket gyerekkoromban kirámolt az egyik haverom és elvitte szegény szüleim mindkét fizetését... senkinek nem kívánom azt az érzést. Amikor sír az Anyukád és nem tudja, hogyan lesz ezután. Szerencsére aznap senki más nem járt nálunk, én nem loptam, így kizárásos alapon meglett a srác. A zsaruk kemények voltak és rutinosak, így bevallotta. De akkor is, bennem évekig élt ez a törés és azóta sem tudtam teljesen kiheverni. Hogy a legjobb barátod meglopjon... nincs rá szó.
Szóval nem baj az, ha az ember pénze biztonságban van, erre alapoznak a reklámok is és ebben konkrétan igazuk is van. Így aztán kis gondolkodás után nyitottam egy bankszámlát, amit használok azóta is. Azaz lassan 23 éve.
Amikor a Feleségemmel komolyra fordultak a dolgok - azaz kiderült, hogy Ő lesz a Feleségem - volt egy olyan kósza ötletünk, hogy ne tartsunk fenn két számlát, egy számlának kisebb a költsége, könnyebb kezelni és végülis egy család is vagyunk. Így aztán Életem Párja megszüntette a saját számláját és a fizetését átirányította az enyémre. Ahol természetesen számlatulajdonos lett, azaz velem egyenrangúként jogosult a számlát kezelni, azon bármilyen akciót végrehajtani. Azért írom le ezt, mert később jelentősége lesz.
Teltek-múltak az évek, az OTP Bank nagyon sok tervünk megvalósításában segített (gyakorlatilag mindent kölcsönből vásároltunk), így amikor házat vettünk, náluk vettük fel a lízinget is. Mármint az OTP-hez tartozó lízingcégnél. Azért írom le ezt is, mert a történetben később szerepe lesz.
Többen kérdezték már, hogy miért vagyok OTP-s, hiszen az egyik legdrágább bank, de én egyrészt hűséges típus vagyok, másrészt hiszem, hogy egyéb bankok ugyanúgy megvágják az ügyfeleiket, csak másképpen álcázzák. Ki van ám ez találva. És egyébként ha bankról van szó, számomra az egyik legfontosabb érv, hogy legyen fiókja sok helyen és ne kelljen nekem több városnyit utaznom, ha intézni akarok valamit. Az OTP ilyen, az utcánk végében is van fiókjuk (mondjuk ott még soha nem sikerült elintézni semmit, meg is szűnnek hamarosan, de ezt a hozzáállásuknak köszönhetik.) A lényeg, hogy mindenféle dolga ellenére én elvagyok az OTP-vel. De ha nem lennék, a lízing miatt hozzájuk vagyunk kötve még 20 évre. (Tudom, a lízinget ki lehet váltani, más banknál is van hasonló feltételekkel... utánajártam, nem éri meg. Maradunk.)
Szóval hozzá vagyunk kötve az OTP-hez, közben az autónk hitelét is tőlük vettük fel, a biztosításaink nagy része is náluk van.
Ezért is zavar egy kicsit, hogy február 06-án 07.06 perckor üzenetdíjként levontak a számlánkról 5.475,- forintot.
Mint írtam, a kettős számlatulajdonlásnak szerepe van a történetben, ugyanis már korábban is sérelmeztem, hogy havonta 2000-2500-3000 forintokkal megvágnak üzenetdíj címén, ezért próbáltam az OTPdirekt weboldalon faragni az értesítéseken.
Beállítottam például limiteket, azaz hogy 10.000,- alatt ne jöjjön értesítés. Ezen felül a bejövő pénzekről nem kértem értesítést, csak a levonásokról.
Na, ennek az lett a következménye, hogy szépen elvesztettem a fonalat a pénzügyeimhez. Ennek lett például a következménye az az eset, amiről ebben a korábbi írásomban írtam (ide kattintva olvashatod el.)
Közben a Feleségem továbbra is kapott mindenféle üzeneteket, akármit kapcsolgattam én az online felületen.
Eléggé értek a technikához, azt gondoltam, hogy egy ilyen egyszerű dologgal megbirkózom.
Hát nem.
Próbáltam kikapocsolni a feleségem üzeneteit, de az ő telefonszáma nem is volt megadva a rendszerben. Akkor hogyan kap mégis üzeneteket? Betettem a telefonszámát, majd töröltem, hátha valami bennragadt dologról van szó. Ekkor is kapta továbbra is az SMS-eket, mindenről.
Aztán feladtam, visszaállítottam mindent az eredetire.
Gondoltam én.
Mert innentől bármit csináltam, a Feleségem mindent kétszer kapott meg, mindent kétszer kapott meg. :)
Ezt persze említette nekem, de elment a fülem mellett.
Február 06-ig, amikor megjött ez a kedves levonás.
Bementem az OTP-be személyesen és ott derült ki, hogy a feleségem ugyan szintén ezen a számlán van, de az ügyeit csak ő maga intézheti. Azaz a számla egy, de mégsem. Nem töröltethetem tehát az ő telefonszámát, sőt én nem is láthatom.
Ezért nem láttam, hogy egyszer be van állítva az Ő oldalán az értesítés és erre küldtem én rá mindent még egyszer. Nameg a sajátomra. Így lett minden SMS-ből 3 SMS és így lett a végösszeg 5.475,- HUF.
Hogyafenevinnéel!
Én rontottam el?
Igen, beismerem. Álmomban nem gondoltam volna, hogy egy ilyen egyszerű dolog ilyen bonyolult lehet.
(Zárójelben jegyzem meg, hogy ha nekem, a technikai dolgokban jártas polgárnak ez gondot okoz, akkor a kevésbé jártas, átlagos magyar polgárnak még inkább gondot fog okozni. Ennek eredménye a sok elégedetlen ügyfél. Mellesleg...)
De nem ez a lényeg.
Az elmúlt hónapban számos SMS-t kaptam az OTP-től, hogy megújul a Smartbank alkalmazásuk és hogy mindenképpen frissítsem.
Meg is tettem. Az alkalmazás jó, számos olyan funkciója van, amiket tudok használni.
Látszik, hogy odafigyeltek a fejlesztésnél. És nem spóroltak a költségeken.
De ha már ennyi energiát belefektettek, nem lehetett volna egy e-mailes értesítést belefejleszteni a rendszerbe?
2017-ben, a Gmail korában nem kérhetném, hogy a banki tranzakciókról a rendszer ne SMS-ben, hanem e-mailben értesítsen?
Az okostelefonokra az e-mailek azonnal megérkeznek. A Gmail fiókomba én már régóta átmentem az SMS-eimet is.
Így aztán az e-mailes értesítés ugyanúgy működhetne, mint az SMS- csak INGYEN. A banknak is ingyen, meg nekem is ingyen. Nem éri meg?
Nem érné meg, hogy én egy elégedett ügyfél legyek és a zsebemben maradjon havonta pár ezer forint?
Tényleg nem értem a hozzáállást.
Ha valaki érti, magyarázza meg nekem, legyen szíves!
Előre is köszönöm!
(Azt is köszönöm, ha esetleg megosztod ezt az írást, hátha eljut valaki olyanhoz, aki az ügyben dönteni és intézkedni tud. Jópár ember életét tennék jobbá...)

2017. március 9., csütörtök

Amikor 19 helyett 91 ezret ad ki az automata

Az úgy kezdődött, hogy kellett egy öltönykabátot vennem és nem tudtam, hogy a boltban elfogadnak-e hitelkártyát. Az öltönykabátok akciósan 10.000,- forintba kerültek, úgyhogy vettem ki 19 ezret. De az automata 91-et adott ki...
Volt már baj ezzel az automatával. A múlt héten 20 helyett 10-et adott ki, az egyik tízest elnyelte. Az ügy folyamatban van, talán visszakapom a tízesemet. (Szerkesztve: közben visszakaptam és elnézést is kértek tőlem.)
A lényeg annyi, hogy nem csodálkoztam a dolgon. Persze az is lehet, hogy rosszul ütöttem be és tényleg 91-et kértem. Mivel siettem, eltettem a 91 ezer forintot és rohantam az öltönyboltba.
Hogyan ad ki az automata 91 ezret? Nos, kiad 4 darab húszast, 1 darab tízest és 1 darab ezrest. Az öltönyboltban volt is nekem tetsző öltönykabát és mivel nyakkendőt is vettem hozzá, az egyik húszassal fizettem. A boltos hölgy nagyon kedves volt és még meg is nézte, milyen szép lett az új húszezres.
Fogtam az öltönyt és mentem a dolgomra. Amikor aztán úgy 2 óra múlva lett 5 percem, azért csak felhívtam az OTP-t, hogy a dolgot tisztázzuk. Némi kapcsolgatás után el is jutottam egy élő emberhez, aki egy másik élő emberhez kapcsolt és alig 10 perces várakozás után - nameg Anyja neve 3 példányban bediktálása után - a hölgy meg is tudta nézni azt, hogy az automata mit könyvelt le.
(Zárójel: a múlt hónapban SMS-ekre az OTP levont 5.475,- azaz ÖTEZER-NÉGYSZÁZHETVENÖT forintot. Nem írtam félre, tényleg ennyit. Ezen felbuzdulva letiltottam az SMS szolgáltatást és a Smartbank alkalmazásban nézegetem az egyenlegemet. De a pénzkivételt csak később, többnyire másnap könyvelik le, így ha nem tudja az ember pontosan, hogy mennyi pénze volt, akkor nem látja az egyenlegből, hogy az utolsó tranzakció mennyit vont le. Persze nekem gyanús volt, hogy 91-et biztosan nem, de inkább nem hagyatkoztam az emlékeimre. Csak annyit még, hogy 2017-ben egy akkora banknak, mint a Zótépé, meddig tartana megírni egy szoftvert, ami e-mailre küldi a tranzakciókat? A g-mail korában ez sima ügy, az e-mail ugyanolyan hamar megérkezik, mint az SMS. Csak ingyen van. A banknak is, de főleg nekem. Na, mindegy! A teljes sztorit sokak unszolására megírtam, ide kattintva olvashatod el. Zárójel vége.)
Szóval a hölgy megnézte nekem és azt látta, hogy az automata 19.000,-t adott ki. Ekkor mondtam a hölgynek, hogy ami nem az enyém, azt azért visszaadnám. Volt annyira rutinos, hogy arra megkért, hogy nézzem meg jól a pénzeket, amit a gép kiadott. Megnéztem és ekkor láttam, hogy nem húszezresek, hanem kétezresek vannak a zsebemben. Most változott a kétezres és ezért kevertem össze a húszezresekkel. A hölgynek mondtam, hogy a hívásom ezek szerint tárgytalan.
Viszont akkor az öltönyért 2000 forintot fizettem, amiből visszakaptam 10.000,- azaz tízezer forintot. Az öltöny tehát mínusz nyolcezrembe került. Azaz, nekem fizettek nyolcezret azért, hogy hozzam el.
És itt vége is lehetne a történetnek, ha nem lennék becsületes.
De az vagyok és remélem, ezzel nem vagyok egyedül. Még csak nem is dicsekedni akarok ezzel, mert ez nem érdem, hanem alap. Alapvetőnek gondolom ugyanis, hogy az ember nem csapja be a másikat. Tudom, hogy többen baleknak fogtok nézni, de én azonnal hívtam a boltot, ahol is a hölgy vette fel, akinek mondtam, hogy pár órája voltam nála öltönyt vásárolni.
Emlékezett rám és arra is, hogy becsapta magát egy kétezressel.
Tehát nem azt mondta, hogy én becsaptam. Ez már egyfajta emberi nagyság, amire csak felnézni tudok.
Gyorsan biztosítottam arról, hogy amint lehet, viszek neki egy igazi húszezrest, ez meg is történt még délután.
Mint kiderült, nem sokkal a távozásom után mutatta a főnökének, hogy milyen az új húszezres és akkor döbbent rá, hogy egy nullával kevesebb van rajta.
Gondolom, ilyenkor azért az emberben egy világ dőlhet össze. Mert ugyebár bejött egy fiatalember, akivel kedves volt, akit körülugrált (megmutatott vagy 30 nyakkendőt), majd ez a fiatalember mosolyogva és udvariasan átverte 18.000,- forinttal.
Gyanítom azt is, hogy ezt a 18 ezrest a fizetéséből a hónap végén levonnák. 18.000,- forint ráadásul olyan összeg, amit már mindenki megérez, de egy bolti eladó mindenképpen.
És mindez látszott is rajta.
És a megkönnyebbülés is, amikor a 2 darab régimódi tízezrest odaadtam, nagy elnézéskérések közepette.
Természetesen a hálát próbálták volna kifejezni, így maga a boltvezető akart nekem adni egy nyakkendőt, majd amikor nem fogadtam el, a hölgy ajánlott fel nekem 10% kedvezményt a következő vásárlásomból.
De nekem ez nem kellett.
Sőt, szerintem nekem kellene valamit felajánlani azért, mert nem vagyok képes  - már sorozatosan - odafigyelni arra, amit csinálok. Persze az sem mentség, hogy az OTP automatából én még soha nem vettem ki húszezrest (mindig töredékösszeget veszek ki, hogy legyen nálam apró, azaz jellemzően 9000 vagy 19000 forintot) és így a húszezressel én nagyon ritkán találkozom, így mivel a kiadott pénz nem olyan volt, mint az általam ismert 2000 forintos, és a darabszám is stimmelt, az agyam automatice azt látta, amit szerettem volna látni.
Az is egy szerencsétlen egybeesés, hogy ha kiveszel 19 ezrest, azt ugyebár úgy kapod meg, hogy 1 tízezres, 4 kétezres és 1 ezres. 91 ezernél meg ugyebár 1 tízezres, 4 húszezres, 1 ezres. Azaz még a darabszám, azaz a bankók száma is stimmel.

Akárhogy is van, én hibáztam és miattam volt ennek az egyébként kedves, türelmes hölgynek 4 kellemetlen órája.
A lényeg mégsem ez.
A lényeg a következő: először is úgy tűnt, hogy 91 ezrest kaptam de csak 19-et vont le a bank. Itt nyertem volna 72 ezrest. Aztán kiderült, hogy nem a bank tévedett, hanem én, de még mindig pozitív volt a mérleg, mert tízezer helyett mínusz nyolcezerért vettem az öltönykabátot. Azaz itt is tizennyolcezer még az én nyereségem. De ezt is visszaadtam.
Akkor végül is mit kaptam ettől a szituációtól? Mit nyertem?
"Csak" a lelkemet.
Mert a lelkem nem az ördögé! Csak egy célom van a földi életemben, hogy ez így is maradjon!
Sokat hibázok, sokszor vagyok méltatlan, sőt mindig méltatlan vagyok...
"... hanem csak egy szóval mondd, és meggyógyul az én lelkem."
Köszönöm az ilyen próbákat és köszönöm, hogy csak annyit mérsz rám, amennyit elbírok!

2017. március 3., péntek

Alarm! Avagy Rádió 1- csak igazi szívatás megy

3 hónap elkeseredett dühét írom ki most magamból és szándékaim szerint megpróbálok kulturált hangnemben maradni. Nem lesz könnyű, de végülis ez a nap egy szép nap. Miért csipog a rádiód a kocsiban? Elmondom én, olvasd csak...
Kezdjük egy kis SEO-val, azaz keresőoptimalizálással. Ha arra lennél kíváncsi, hogy miért csipog a rádió MP3 lejátszás közben, vagy arra, hogy Suziki Swift rádiónál miért hallgat el az MP3 lejátszás egy pillanatra, esetleg azt keresnéd, hogy mi az az ALARM felirat a rádiód kijelzőjén, akkor jó helyen jársz. Remélem, ezen mondatok alapján idetaláltál és megóvlak pár havi idegeskedéstől. Igaz és szomorú történet következik, happy enddel.
Tavaly, azaz 2016-ban a nyár végén vettem egy új autót. Ez egy Suzuki Swift. Többek között azért vettem meg ezt és nem a hasonló áron kapható úgynevezett konkurenciát, mert ebben az autóban volt benne MINDEN, ami nekem kellett. Nem részletezném, de az egyik fő vonzerő az volt, hogy nem csak motorikusan, hanem elektronikában is megvan benne minden, ami nélkül én élni nem nagyon tudok.
Van benne például egy központi multimédiás egység, amely lejátszik MP3-at. CD-ről is, de a rádió alatt van egy USB csatlakozó, ahová bedughatsz pendrive-ot (USB-kulcsot) és arról mehet is a zene. Ennek azért is örültem, mert CD nagyjából 7 éve nem volt a kezemben, de DVD-sem vagy 5 éve. A franc fog ezekkel szívni, meg cserélgetni őket, miközben 32 GB-s USB-kulcsokat lehet venni 6000 forint körül, amikre ugyebár felfér cirka 15.000 azaz tizenötezer MP3-as szám. Az pedig sok.
Szóval felcsillant a szemem, amikor először ez egyik ismerős Suzukijában ülve, majd a szalonban a Swifteket nézegetve megláttam az MP3 feliratot a fejegységen. Írtam korábban róla, hogyan lett nekem Suzukim nagyjából 2 hét alatt ide kattintva elolvashatod, a döntésben tehát a multimédiának szerepe volt.
Az élet szépen zajlott, élveztem a zenét (is). Beköttettem a másik kocsiból kiszedett mélykiemelőt az anyósülés alá, ez még dobott annyit a hangzáson, ami már minden igényt kielégített.
Aztán egy nem annyira szép téli napon elkezdődött a kálváriám. Remélem, sikerül beszúrnom róla egy videót is, de azoknak, akik nem tudnak videót nézni valamiért, leírom a sztorit, ahogyan én megéltem.
Az történt ugyanis, hogy a rádió, illetve a fejegység MP3 lejátszás közben véletlenszerűen elkezdett csipogni. Ment a zene, egy rövid időre elhallgatott, aztán egy-két rövid csippanás és ment minden tovább.
Ha volt valaha ilyen élményed, nem kell magyarázzam milyen idegesítő. Ha nem volt még ilyen élményed, hát hidd el nekem, hogy az ember legszívesebben belevágna egy fejszét a rádió közepébe.
Arról már csak úgy mellesleg teszek említést, hogy ez a dolog veszélyes is, hiszen az ember vezetés közben reflexből odakapja a fejét, ami a budapesti forgalomban, vagy az autóúton 110-nél nem egészséges.
És a legidegesítőbb az volt, hogy többnyire SEMMIT nem írt ki a kijelző, csak csippant kettőt és rendszerint mire odanéztél, már nem is láttad, mi történt.
Naná, hogy elkezdtem nyomozni. Bizonyára észrevetted az írásaimból, hogy konyítok valamit a kütyükhöz. 10 évig írtam teszteket, járt már ez-az a kezeim között. Na, ezért volt külön idegesítő, hogy nem boldogulok a dologgal. Egészen a mai napig.
Szóval próbálkoztam. Elolvastam a kocsi kezelési útmutatóját, ami egyébként egy vicc. Annyi azért volt benne, hogy az MP3-aknál kerülni kell a VBR-t, azaz a változó bitrátát és konkrétan leírja azokat a formátumokat, amiket tuti biztosan támogat a fejegység. Úgyhogy első lépésként átnéztem a fájlokat és kiválogattam azokat, amelyek nem felelnek meg a követelményeknek. (Zárójelben jegyzem meg, hogy kapja be az a mérnök, aki 2016-ban olyan MP3 lejátszót csinál, ami nem játszik le mindent! Baszkikáim, 2016-ban a lejátszónak még a flac-ot meg az ogg-ot is vinnie kellene, nemhogy az ÖSSZES MP3-at! Mindegy, így jártam...). Szóval csináltam egy olyan válogatást, ami megfelel a követelményeknek és elsőre boldog is voltam, mert Budapestre menet egyszer sem csipogott a rádió. Aztán hazafelé megint kezdte. Volt olyan szám, amibe 3-szor csipogott bele. A fejem majdnem eldurrant...
Tovább olvasgatva olyat is láttam a kezelési útmutatóban, hogy a pendrive ne legyen nagyobb 4 GB-nál. (Zárójel: 2016-ban 4 GB-s pendrive? Baszkikáim, ez komoly?). Na mindegy, némi intrenetes keresgélés után sikerült találnom 4GB-s pendriveokat, darabját 1300 forintért. Vettem is vagy hármat és ezekre elosztogattam a fontosabb zenéimet. Még jó is, hogy másik pendrive-on van a rock és másikon a disco, így nem kell annyit keresgélnem a tekerőgombbal a könyvtárak között. Legalábbis így nyugtattam magamat. (Zárójel: SOHA ne vegyél olyan készüléket, ami nem érintőképernyős, mert tekerőgombokkal 10000 azaz tízezer MP3 közül megtalálni azt, amit keresel, mindezt egy háromsoros mátrix kijelzőn, vezetés közben... remélem, hogy van a pokolnak olyan bugyra, ahová azok kerülnek, akik ezt kitalálták és az ítélet napjáig kell MP3-akat keresgélniük a rohadt tekerőgombbal!).
Szóval a zenék felmásolva 3 különböző pendrive-ra, lássuk!
Reggel Budapestre menet minden oké volt, aztán délután hazafelé menet megint a csipogás. Rendes és türelmes nő a feleségem, mert neki kellett elviselnie, hogy a véleményem kihallatszik, ami persze nem nagyon volt szalonképes.
Nem adtam fel, olvasgattam és közben elkezdtem elemezni, mikor csipog a rendszer.
Az MP3-ak formátumával és a pendrive méretével nem volt összefüggésben, mert előkerült egy olyan 2 GB-s pendrive is, amit még a másik kocsiban is hallgattam és a Suzukiban is hallgattam októberig csipogás nélkül.
Arra gondoltam, hogy valamit elnyomkodhattam a fejegységen és bekapcsolhattam valami funkciót.
Az RDS-re már az elejétől gyanakodtam, de az RDS-nek csak a rádiózás közben van értelme, azért hívják Radio Digital Signal-nak. A kezelési útmutatóban kikerestem, hogyan kell kikapcsolni mindent és látszólag sikerült is. De Budapesthez közelítve csak csipogott a fejegység, mintha muszáj lett volna neki.
Ekkor jött az első szikra, mert az egyik csipogásnál éppen néztem a kijelzőt és egy pillanatra mintha azt láttam volna felvillanni, hogy ALARM. Na, itt kértem meg a feleségemet, hogy videózza már a rádió kijelzőjét folyamatosan a telefonjával, hogy vissza tudjuk nézni a történéseket. Megtette, meglett a videó. Beszúrom ide és direkt meghagyom az egészet. Ugyanis ha kíváncsi vagy, milyen érzés ez a kocsiban ülve erre a pittyegésre vadászni, akkor ne nézd a képernyőt, hanem csak akkor nézz oda, amikor hallod a pittyegést. Ha nincs kedved ezzel szórakozni, tekerj a végére, ott van a lényeg:

Na, nem tudom, mennyi türelmed volt hozzá, hogy megpróbáld visszanézni, mi is történt, de ha elég türelmes vagy, úgy 5-10. alkalomra eltalálod, hogy pont ott állítsd meg a felvételt, ahol a lényeg van. Én segítek, íme:

Na, megegyezhetünk abban, hogy a kocsiban, vezetés közben ezt SOHA nem fogod elolvasni? Megegyezhetünk abban, hogy esélyed nincs, hogy rájöjj, mi a franc pittyeg?
Megegyezhetünk.

Esélytelen volt a dolog számomra is.
Abban persze bíztam, hogy egy más elmeállapotban, amikor nem ezen gondolkodom, be fog ugrani a megoldás. Volt már ilyen, többnyire meg szoktam álmodni a dolgokat.
Így álmodtam meg azt az egyik éjjel, hogy ezek a csipogások csak Budapest környékén vannak, elhagyva Vácot megszűnnek. Idehaza a Dunakanyarban heteket lehet autózni, de a Börzsöny vonulatai között sincs egy árva csipogás sem. Még a 32 GB-s pendrive-on tárolt összevissza MP3-ak sem csipognak.
Aztán egy plakáton megláttam ezt:
Ez a Rádió 1 vételi körzet képe.
Akkor még mindig nem állt össze a dolog.
Míg nem a mai reggelen, Budapest felé autózva a fejegység nem csak csipogott, hanem 2 másodpercre át is váltott egy rádióadóra és közben azt írta, hogy ALARM. Éppen egy Pink szám ment (elég katasztrófa az magában), majd 2 másodperc után visszaváltott az MP3-ra.
Most megvagy!
Átkapcsoltam a rádióra és megkerestem, hol megy éppen Pink. A Rádió 1-en ment.
És itt összeállt a kép!
Mint a villám, úgy csapott belém a felismerés!!!
Mióta csipog a fejegység? Tél óta. Akkor mentek át a Balázsék a Rádió 1-re és akkor állítottam be a programozott adók közé. Addig egyszer hallgattam bele, de ezek a (fos) zenék amik ott mennek számomra elviselhetetlenek.
Szóval azóta csipog a fejegység, amióta be van programozva a Rádió 1.
Hol csipog a fejegység? Budapest közelében. Ahol a Rádió 1-et fogni lehet. A Dunakanyarban, ahol nem lehet fogni, nem csipog.
Mikor nem csipog a fejegység? Hát amikor nagy ritkán reggel a Balázsékat hallgatjuk. Merthogy amikor azt az adót hallgatod, akkor hiába jön RDS szignál, nincs hová átkapcsolni, ugyanis ott vagy éppen.
Mit csinál a fejegység, amikor csipog? Kiírja (elvétve), hogy ALARM. Azaz, valahonnan kap egy ALARM RDS jelet és ezért kapcsol oda.
Szóval akkor mi a megoldás?
Ki kell kapcsolni az ALARM jelzést. De hát azt NEM LEHET, mert ez egy olyan jelzés, amit arra használn(án)ak, hogy ha valahol vészhelyzet van (például ülnek az autósok a hóban az M7-esen március 15-én, ugyebár), akkor ott az autósok rádióját távolról erre a jelre lehessen átrántani és lehessen őket figyelmeztetni (hogy üljenek át másik autóba, ugyebár).
Csakhát nem erre használják!
Két lehetőség van:
Az egyik, hogy a Rádió 1 technikusai balfaszok, és véletlenül küldenek ki ALARM jelet nagyjából 10 percenként.
Ezt nem hinném, ennyire balfasz nem lehet senki.
A másik, hogy TUDATOSAN kiküldik a jelet, hogy annak a rádiója is odakapcsoljon, aki egyébként nagyívben kerülné ezt a rádiót. Ezt meg egyszerűen nem akarom elhinni, ez annyira aljas.
Az a szerencse, hogy nem is kell eldöntenem, melyik variáció az igaz.
A megoldás ugyanis pofonegyszerű és úgy néz ki, működik is: törölni kell a Rádió 1-et a programozott adók közül. Én azt csináltam, hogy lefelé elhangoltam egy kicsivel a rádiót, így ha Rádió 1-et akarok hallgatni (félévente egyszer), odakapcsolok a hibásan beprogramozott programhelyre, majd felfelé nyomok egy automatikus keresést.
A lényeg: NEM CSIPOG A RÁDIÓ! EGYSZER SEM CSIPOGOTT MA REGGEL, BUDAPESTEN SEM!!!!!
Úgyhogy ennyi!
Diadal.
Ezt sem adtam fel, ezt is megoldottam.
És most büszke vagyok magamra.
Szerintem jogosan...
(Hogyrohaggyommeg!)

2017. február 16., csütörtök

Stamina - az aksit kíméli, a pénztárcádat nem

A stamina (stamənə) angol szó. Jelentése állóképesség (kitartás). Sok helyen találkozhatunk vele, jelenti többek közt a szexuális értelemben vett állóképességet is. Hát, szexuális jellegű gondolataim nekem is támadtak (mármint, hogy ki-kivel közösüljön), amikor a feleségem Sony Xperia telefonjának stamina funkciója többedszerre lezabálta a mobilinternetet. Igaz történet következik.

Történt, hogy a kis feleségem - aki mostanában egyre inkább rákattan a mobilnetezésre - szólt nekem, hogy a telefonján nagyon lassú a net. Én persze azonnal tudtam, hogy Lassú Anett azért köszönt be, mert valószínűleg lefogyasztotta a havi keretét és ezért a szolgáltató korlátozta őt. Minenkinek ismerős, hogy ilyenkor a fordulónapig lassabban tudunk netezni. Ezt nem is magyaráznám. A kérdés csak annyi volt, hogy "De miééért?".

A kérdés azért jogos, mert eddig simán kitartott neki a net a hó végéig, sőt többnyire maradt is. Akkor most mi történt? Persze a megfejtéstől függetlenül megoldást azért kellett keresni a problémára, úgyhogy azon melegében megturbóztuk a netjét, azaz dobtunk rá egy gigányi pluszt. Ettől újra felgyorsult és minden rendben lévőnek látszott. Egészen addig, amikor is két nap múlva megint csak szólt, hogy megint lassú a telefon és nem mellesleg kapott is egy SMS-t megint, hogy elfogyott a keret és ezért korlátozzák. Netezéssel lefogyott 1 giga két nap alatt?
A szerencse a szerencsétlenségben, hogy ez éppen akkor történt, amikor a keresztlányunkkal videotelefonáltak és konkrétan láttam is az esetet. Először szaggatni kezdett a kép, majd megszakadt a kapcsolat. A baj, csak az volt, hogy ez odahaza történt, mégpedig a wifi közelében. Akkor mis is van? És itt jön a lényeg.
Jobban megnézve ugyanis azt láttam a feleségem telefonján, hogy nincs bekapcsolva a wifi. Elég csúnyán nézhettem szegénykémre, mert azonnal mondta, hogy ő bizony nem nyúlt a wifihez, azaz nem kapcsolta ki. Hittem neki. De akkor miért van kikapcsolva a wifi és ki tette ezt?
A válasz nem a ki, hanem a mi kérdésre adható meg. Ugyanis a feleségem telefonja egy Sony Xperia Z3 Compact. Akinek van vagy volt Sony telefonja, az már sejti, hogy miről van szó.
Ugyanis a Sony - ha akarod, ha nem - rád erőlteti a Stamina nevű szolgáltatását, amely arra lenne hivatott, hogy a telefon energiagazdálkodását optimalizálja. Ez abban merül ki (szó szerint), hogy ha a telefon például lemerül, akkor korlátozza a háttérben futó dolgoklat annak érdekében, hogy spóroljon az akkumulátorral.
Nade kérdés nélkül? Persze akik értenek a telefonokhoz, köztük volt főleg Sony telefonnal dolguk azok tudják, hogy a stamina funkciót ki lehet kapcsolni. Én ki is kapcsoltam vagy egy évvel ezelőtt.
Csak hát azóta jött a telefonra rendszerfrissítés és mivel a feleségem nem is tudja, mi ez a dolog, csak automatikusan kapcsolódhatott vissza. Erre írtam, hogy akár akarod, akár nem.

A lényeg végül is az, hogy a telefon ha lemerül és a stamina funkció élesítve van, elkezdi lekapcsolgatni a fogyasztókat. Bluetooth ki, aztán wifi ki és végül már mobilinternet is ki.
Ezzel sem lenne még mindig baj, ha a telefon feltöltése után ugyanez a funkció VISSZA IS KAPCSOLNÁ az előzőleg kikapcsolt funkciókat, esetünkben például a wifit.
De nem kapcsolja vissza.
És mivel az ember - vagy esetünkben az ember lánya - méltán gondolja azt, hogy a saját házában a saját wifijére fel van csatlakozva, bátran csinál olyan dolgokat, amikhez sok internet kell. Például videotelefonál.
És mivel a wifi ki van kapcsolva, ennek az lesz az eredménye, hogy a telefon szépen megzabálja az mobilinternet-keretet.
Sakk-matt!
Mivel sok pénzt költöttek a dologra és ezzel reklámozzák a termékeiket, köztük kamerákat, fényképezőgépeket és a kérdéses telefonokat, naná hogy erőltetik a dolgot.
Például amikor rendszerfrissítés érkezik a telefonodra, se szó, se beszéd, visszakapcsolják az amúgy utált funkciót.
Miért utáljuk?
Korábban is volt már vele kalandom, ide kattintva olvashatod el. Akkor a tesóm telefonján kapcsolta ki a mobilnetet (meg mindent) és ezért nem kapta meg az üzeneteket. Az is klafa volt ám...
Most meg ez.
Hát, innen üzenem a Sony-nak, hogy sokkal inkább elviselhető, ha egy telefon lemerül és esetleg fel kell tölteni, mintha magától kikapcsolgat nekünk fontos funkciókat és lezabálja a netet!
Aztán üzenném még azt is, hogy ha már lekapcsolja, illene talán visszakapcsolni is!

Aztán üzenném még azt is, hogy ha le szeretne valamit kapcsolni, akkor meg is kérdezhetné...
Ez így gáz. A balfaszságuk nekünk konkrétan 2500 forint kárt okozott, amit senkitől nem fogunk visszakapni.
Na, ettől vannak kósza gondolataim arról, hogy melyik mérnökük melyik vérszerinti közeli hozzátartozójával létesítsen szexuális kapcsolatot!